• Család

    Anya sosem beteg… mi van akkor, ha mégis?

    Nagyon röviden és tömören: káosz. Egy oltári nagy káosz. Főleg, ha apa sincs itthon. Márpedig apa nagyon keveset van itthon. Simán mondhatom, hogy egyedül nevelem a három gyereket. Miután ágynak döntött egy influenza szerű valami egy péntek reggelen, kezdett kialakulni a káosz. Megjegyzem, soha nem nézett ki úgy a lakásunk, mint egy magazinban, de ami ezután következett, na… no comment. Délutánra sikerült annyira összeszednem magam, hogy elhozzam oviból Petrát. Lelkesen ittam a neocitránt. Ennek ellenére nem nagyon tudtam talpon maradni. Tegyük most félre a káoszt, hiszen az csak egy hozadéka az egésznek. Dicséret, mi több kitüntetés illeti a gyerekeimet. Összefogva, csendben játszottak, tévéztek, ki-ki a maga igénye szerint. Azért azt…

  • Család

    Anya

    Egy dolgozat a lányaim tollából. “Anya az életemben az egyik legfontosabb személy. Aki mindig mellettem áll és segít nekem, akkor is, ha valami hülyeséget csinálok. Ő az, aki az én gondomat viseli és rámszól, hogyha kell. A haja göndör, fodrászcsinálta válligérő fazon. Szeme mesés kék és neki van a legszebb arca a világon. Karcsú termete, gondoskodó mozgása van, amitől még sosem féltem. Anya szeret táncolni, tornázni és varrni. Az utóbbi a munkája is, de legfőképp képeket szeret varrni. Kedvenc színe a lila, bár szerinte mindegyik szín szép. Hibákat nem igazán tudnék mondani. Egye sem, de szerintem senkisem tudna mondani a saját anyjáról. Hogy miért szeretem őt? Csak ismételném magam, mert…

  • Család

    Hisztis gyermek

    Sok dolgom van a hiszti szörnnyel, sajnos. Hármaskám ugyanis nagyon, nagyon hisztis. Túltesz a másik kettőn együttvéve. Talán azért, mert ő a legkisebb, talán azért, mert valakitől “örökölte” – egyébként ezt a legegyszerűbb ráhúzni a gyerekre. Nagyon nehéz kezelni, jól kezelni a hisztit. Nem mondom, hogy én tudom, hogyan kell, de az tény, hogy rátaláltam egy módszerre, ami nekünk bevált. Sok-sok türelem kell hozzá, és még így is van, hogy hosszú perceken keresztül hallgatom, ahogy hisztizik. Ilyenkor nem utasítom el, nem zárom be egy szobába, hiszen, ha belegondolok, azért megy a hiszti, mert akar valamit. Ha bezárom, és magára hagyom, sokkal rosszabb. Félelmet keltek benne. (hozzáteszem, soha nem zártam be)…