Család,  DIY

A közös kabát

Néhány hete ismét járunk suliba.

(Igaz, hogy ez nem teljesen így van, mivel még csak augusztus van, és sajnos már nem cipelem a lánykámat. Kinőtte a hátizsákot, ill. inkább már nem nagyon akar a hátamon lenni, hiszen lassacskán 4 éves. Ez egy régebben született írás, amit egy régi blogomról hoztam át, hogy minden egy helyen legyen.)

Mind a négyen.   Suliba kísérgetés után szoktunk menni Petrával bevásárolni. Mivel elég macerás cipelni a gyereket is, csomagot is, babakocsit pedig már csak alvásra használunk, legpraktikusabbnak tűnik a “hátizsák”.

Igen ám, de bejöttek a hideg reggelek. Keresgéltem a neten, mire találtam egy praktikus megoldást. Ez egy kabát. De nem ám akármilyen.

-Anya! Kinek varrtad ezt a kabátot?

-Magamnak. Vagy a Petrának?  Ha nagyon pontos akarok lenni, akkor mindkettőnknek.

Tehát ez a kabát a mienk. Közös tulajdon, hiszen külön-külön egyikünk sem tudja viselni.

Vasárnap csak ketten voltunk itthon a picurkámmal, így reggel neki is álltam az elkészítésnek. Két nem használatos darabból  született meg a csoda.        

Ma reggel már ki is próbáltuk, és nagyon szuper!

DSC_0595

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.